Esterházy, akinek mindene a nyelv

2017. 04. 20.

Április 19-én az Írók reflektorfényben c. sorozatunk vendége volt Radnóti Zsuzsa Kossuth- és Jászai Mari-díjas dramaturg, az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Radnóti Zsuzsával Perczel Enikő dramaturg és Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója beszélgetett. Az est egyik különlegességét az adta, hogy Esterházy Péter Mercedes Benz c. drámájából olvastak fel részleteket színészeink.

Esterházy és a dráma

Szikora János igazgató virágcsokorral köszöntötte Radnóti Zsuzsát, gratulálva az idén kapott Kossuth-díjához, ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy rendezőként nagyon sokat köszönhet neki, hiszen nem egyszer dolgoztak együtt. Közös munka eredményeként született meg a Rubens és a nemeuklideszi asszonyok c. Esterházy-darab színrevitele, ami nem jött volna létre, ha nem mutatja be neki Esterházy Pétert. Szikora János viccesen megjegyezte, hogy Radnóti Zsuzsa nemcsak dramaturg, hanem színházi kerítőnő is, ugyanis kivételes képessége van ahhoz, hogy írókat és színházi embereket egymás mellé boronáljon.

Esterházy Péter prózáit nem kell senkinek bemutatni, viszont a drámái nincsenek erőteljesen jelen az irodalmi és színházi köztudatban. Perczel Enikő első kérdése arra vonatkozott, hogyan lehetne Esterházy drámáit bevezetni a magyar színházi köztudatba. Radnóti Zsuzsa erre reflektálva elmondta, hogy a magyar színháznak van egy olyan negatív sajátossága, hogy nehezen fogadja el az újfajta drámát, dramaturgiát, szemléletet. Példaként említette, hogy Füst Milán közel 50 évet várt arra, hogy a IV. Henrik c. drámáját bemutassák. 

Mercedes Benz. Az ember tragédiájának parafrázisa.

Radnóti Zsuzsa szerint minden, amit Esterházy tudott a dramaturgiáról, a drámáról, az benne van a Mercedes Benzben.  Egy olyan alapműhöz nyúlt hozzá, amely mindnyájunkban ott él, ez az Az ember tragédiája.

Az ember tragédiája keretjátékát felidézve, az Úr és Lucifer fogadásáról, párbajáról szól. A fogadás tétje a magyar történelem egyik legendás, évszázados családjának, az Esterházyaknak a sorsa: „Vedd el a szerencséjüket, fogadjunk, akkor se fordulnak ellenem, akkor se árulják el a jót" – mondta az Úr Lucifernek. Ekkor Lucifer kajánul figyelve az eseményeket, bedobja ezt a családot az elmúlt évszázadok magyar történelmének eseményeibe, kezdve a 17. századtól, a huszadik század históriájának vérzivataros évtizedéig, ő maga pedig gyakran kísértőként, más-más álarcba bújva próbálja megtörni a család férfihőseit. A történet különösen kiemeli az író édesapjának tragikus sorsát, az apa-fiú kapcsolatának egyszerre költői és konfliktusokkal teli kapcsolatát, amely az 1950-es évek kitelepítésétől ível az édesapa beszervezési tragédiájáig. A nem mindennapi színpadi játékban újra és újra felhangzik az Úr kedvenc énekszáma, Janis Joplin híres dala, a Mercedes Benz.

Minden a nyelv

Esterházy darabjainak ugyanaz a szépsége, ami a nehézsége is: minden a nyelvben történik, így isteni adottság, ha hitelesen meg tud szólalni a szöveg a színpadon. Állandóan ott bujkál a szövegeiben a közép-európai létre való ironikus rátekintése, emellett szívesen épít be más szövegeket a darabjaiba, nem egyszer a saját szövegeit is „újra felhasználja”. A drámáiban nagyon nehéz dramaturgiával operál, az ún. beszéddráma műfaját alkalmazza, amelyben a verbalitás az elsődleges, és mögötte van a dekódolt vagy rejtett cselekmény, a kettő egységéből kell létrehozni egy új, másfajta színházi előadást. Ez a fajta dramaturgia működik a Mercedes Benzben, nem könnyű megfejteni azt a belső vonalat, amire fel lehet fűzni ezeket a tüneményes, sokfelé ágazó, szellemes, tragikus mondatokat.

Emeletes mondatok

Szikora János szerint Esterházy mondatait úgy kell olvasni és mondani is, amint amikor az ember egy nemes bort iszik: ízlelgetni kell, nem lehet úgy inni, mint a vizet. Radnóti Zsuzsa meghatározta, hogy ezek az ún. emeletes mondatok: minden egyes szónál följebb kell lépni a következő „szintre”.

Radnóti Zsuzsa kellemes érzéssel emlékezett vissza arra, hogy Esterházy mindig szabad kezet adott ahhoz, hogy a drámái szövegét a színpadi elképzelésnek megfelelően alakítsák. Egyszer egy rendező kéztördelve kérdezte, hogy baj-e, amiért sokat kihúztak a szövegből, mire Esterházy nevetve ennyit válaszolt: „Dehogy baj, hát mi vagyok én, cenzor?”

Felolvasás

A Mercedes Benz első felvonásának néhány jelenetét olvasta fel Varga Lili, Lábodi Ádám, Tűzkő Sándor, Sághy Tamás, miközben Szikora János narrálásával és a szerzői utasítások felolvasásával segítette a jelenetek egészben való elhelyezését és megértését.

A Színház Kávézóban telt ház tapsolt az est végén, talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden jelenlévő beleszeretett a Mercedes Benzbe, szerencsénkre Szikora János azt mondta, őszintén reméli, hogy a Vörösmarty Színházban lesz módja színpadra állítani a darabot. A sorozat következő része május 30-án lesz Kassától az Óceánig címmel, ekkor Hirtling István olvas fel Márai Sándor műveiből. 

Fotók: Molnár Artúr és Maczkó Csaba

Képgaléria