Ismertető Rómeó és Júlia
Ki ne ismerné a szerelmet és ki ne ismerné Shakespeare szerelemről szóló drámáját, a Rómeó és Júliát? Örök érvényű gondolatok és emberi viszonyok, az érzelmek legszélesebb skálája jelenik meg a két ellenségeskedő veronai család gyermekei között szövődött szerelem történetében. A tragédia egyik legnépszerűbb megzenésítése Prokofjev 1936-ban született balettje.
„Szergej Prokofjev elementáris, egyúttal drámai erejű balettzenéje sok koreográfust megihletett, mint ahogyan engem is. Olyan kortárs balett, pontosabban táncszínház megalkotása volt a célom, amely nem illusztrálja sem a Shakespeare által megírt művet, sem pedig Prokofjev zenéjét, hanem egyedi formanyelven keresztül újrateremti és láttatja a megírt, valamint a zenében rejlő, szavakba nem önthető drámát” – mondja a produkcióról a rendező-koreográfus. Egerházi Attila számára a Rómeó és Júlia alapvetően a szerelem, továbbá a félelem, annak egyik legerősebb megnyilvánulási formája, a gyűlölet, a meg nem értés, valamint az emberi gyarlóság és emelkedettség drámája.
„Meglátásom szerint olyan táncdráma született, amely szinte minden korosztályt megszólít. A Rómeó és Júlia olyan balett, amely szándékom és reményeim szerint megérinti a nézők szívét” – fogalmaz Egerházi Attila.
| Rendező-koreográfus: | Egerházi Attila |
| Zene: | Szergej Prokofjev |
| Díszlet: | Loes Schakenboes |
| Jelmez: | Bregje van Balen |
| Fényterv: | Loes Schakenboes |
| Szcenikus: | Bajkó György |
| Betanító- és próbavezető balettmester: | Cristina Porres Mormeneo |
A szereposztás változtatásának jogát fenntarjuk.
