A karácsony ünnepi szokásai sok helyen nagyon hasonlóak, ugyanakkor minden családnak megvannak az évek során kialakult tradíciói, saját kis rítusai és szertartásai, amelyek személyes élménnyé varázsolják az ünnepet. Sorozatunkban a Vörösmarty Színház színészeit kérdezzük meg, hogy számukra mit jelent a karácsony, hogyan élik meg az év legmeghittebb napjait és milyen meghatározó emlékeket hoznak a múltból.

Rovó Tamás beszélt nekünk arról gyermekei hogyan tették különlegessé számára az ünnepeket, valamint arról, hogyan válik minden varázslatossá ebben az időszakban. 

Számomra a karácsony újra egy fontos ünnep lett miután megszülettek a gyermekeim. Korábban nem igazán szerettem az ünnepeket mivel Édesanyámat 25 éves koromban elveszítettem és utána valahogy sosem volt olyan a karácsony, mint előtte.

Ilyenkor, az ünnepi időszakban,  valahogy egy kis időre hirtelen minden megváltozik ebben az amúgy rendkívül negatív és rossz irányba tartó világban. A városokban csodálatos fények és illatok és valami meghittség bújik elő ilyenkor. Persze azt nem szeretem, hogy sokan megőrülnek és a vásárlási láztól nem is vesznek észre semmi fontosat…

Talán a legmeghatározóbb karácsonyom a 2017-es, hiszen éppen karácsony előtt december 12-én született kislányom, aki számomra most is, mint akkor, egy csoda.

A karácsony elképzelhetetlen gyertyák, díszítés nélkül, hiszen a meghitt hangulat része, mint az adventi koszorú. De a legfontosabb a szeretet és a béke - természetesen nem csak karácsonykor - és talán az, hogy ilyenkor mindenki megáll egy pillanatra és reményeim szerint azokkal törődik, akiket szeret, és akik őt is szeretik!