Figaro, a bravúros cselvígjáték

2016. 10. 28.

Beaumarchais Egy bolond nap, avagy Figaro házassága című vígjátéka állandó sikerdarabja a színházaknak, pedig 1784-ben debütált. A mű a XVIII. század francia színházi világának legfontosabb bemutatója volt – a darab sikeréről és botrányos sorsáról szemezgettünk érdekességeket.

A francia színműíró 1732 januárjában született Párizsban. Az utókor A sevillai borbély, a Figaro házassága és A másik Tartuffe, avagy a bűnös anya trilógia írójaként ismeri. Első örökbecsű műve, A sevillai borbély a bemutatón megbukott. Az író huszonnégy óra alatt átdolgozta, megrövidítette és az új mű már sikeresnek bizonyult. A Figaro házassága nagyon nagy népszerűségnek örvendett, A másik Tartuffe nem is volt igazi vígjáték, leginkább irodalomkedvelők olvasmánya.

Beaumarchais megújította a vígjátékot, visszahelyezte jogaiba a mozgalmas, pergő cselekményt, megélénkítette az ellaposodott dialógust. Alakjai szellemesek, sziporkázó nyelvet beszélnek. S bár gyakran használt bohózati fogásokat, azt vallotta, hogy a színműnek a hősök helyzetére kell épülnie.

1781-ben olvasta fel a Figaro házasságát (La folle journée ou Le mariage de Figaro) a Comédie-Francaise társulatának, de a párizsi közönség csak néhány év múlva láthatta.  A király színe előtt Beaumarchais nem kisebb rajongója, mint Marie Antoinette szervezte meg a darab felolvasását, amelyet XVI. Lajos az elragadtatás és a felháborodás kommentárjaival kísért, és egyre gyakrabban kiáltott fel: „Ez túl messzire megy! Ez illetlen!” Meghallva Figaro ötödik felvonásbeli arisztokráciát támadó monológját, felugrott, és prófétai megérzéssel így kiáltott fel: „A darabot sohasem fogják játszani. Ennek a darabnak az előadása veszélyes következetlenség lenne, hacsak nem akarnák előbb a Bastille-t lerombolni.”

 

Egy 1785-ös Figaro házassága kiadás illusztrációja.

 

Később mégis engedélyezték a bemutatót: 1784. április 24-én sor került a tizennyolcadik századi francia színház legfontosabb premierjére. Már az előző nap, protokollt és kényelmet mellőzve nemes és burzsoá hölgyek osztották meg a színésznők öltözőit, hogy szabad helyet biztosítsanak maguknak. Amint az előadás ideje közeledett, a tömeg a színházon kívül elsöpörte az őröket és kinyitotta a kapukat. Minden egyes miniszter jelen volt, csakúgy, mint a király valamennyi bátyja. Az uralkodó azonban távollétével tüntetett. Beaumarchais volt olyan óvatos, hogy két egyházfit ültetett maga mellé, ezzel jelezvén a darabjában lévő morális intelmek komolyságát. Az előadás fél hattól tíz óráig tartott. Gyakran szakította félbe viharos nevetés és tetszésnyilvánítás, s csak ritkán támadt fütty és sziszegés. Lajos bosszúságára a darabot több mint hetvenszer ismételték meg.

Napóleon később magát a forradalmat látta a darabban, amely saját idejében, ha nem is közvetlenül, de Beaumarchais elfogatásához vezetett.

A Vörösmarty Színházban november 5-én lesz a Figaro házassága bemutatója Hargitai Iván rendezésében. Főbb szerepekben Hirtling Istvánt, Lábodi Ádámot, Varga Gabriellát és Pálya Pompóniát láthatja a közönség. 

Képgaléria