Szerepet vállalni nemcsak a színpadon lehet, hanem egy nemes ügyért is. Hirtling István hat éve tagja a Vörösmarty Színház társulatának, így nem volt kérdés részéről, hogy az ARTeatreum Alapítvány felkérésére ő is igent mondjon és hozzájáruljon a Pelikán udvar kapujának felújításához. 

Tóth Ildikó, Jászai Mari-díjas érdemes művész 2015 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának tagja. Sok évnyi szabadúszás után lelt otthonra egy kőszínházban, ahol pár évvel ezelőtt az évad színésznője, tavaly pedig az évad művésze címet is elnyerte. A színház világa kisgyerekként ejtette rabul, a diploma megszerzése után pedig először a Radnóti, majd a frissen alakult Új Színház tagja lett.

„A nő: mindennel pajtás, eleven,/csak az aprózó észnek idegen./A tétlen vizsgálótól összefagy;/mozogj és mozgasd s már királya vagy” – írja Weöres Sándor a Rongyszőnyeg 143. versében. Ez jutott eszembe, amikor szombat délután Váradi Eszter Sárával beszélgettem. És még az, hogy skatulyákból nem kicsapongással lehet szabadulni, hanem a kiteljesedés vágyával.