Az Alba Regia Szimfonikus Zenekart a Zenekedvel�k Egyes�let�nek t�mogat�s�val �s felk�r�s�re Hermann L�szl� heged�m�v�sz, zeneszerz�, karmester alap�totta 1913-ban. Az � nev�hez f�z�dik ugyanezen id�ben az int�zm�nyes zeneoktat�s megteremt�se is Sz�kesfeh�rv�ron. Fricsay Ferenc katonakarmester szint�n sokat tett a f�v�s katonazenekar von�sokkal t�rt�n� kib�v�t�s��rt.

   A zenekar t�bb mint 90 �ves fenn�ll�sa alatt mindv�gig a v�ros zenei �let�nek meghat�roz�ja volt. A k�z�ns�g minden id�ben ig�nyt tartott zenekar�ra, f�ggetlen�l minden politikai ir�nyzatt�l �s gazdas�gi neh�zs�gt�l. Nem egyszer j�t�kony c�lokat szolg�lt, p�ld�ul hadifoglyok t�mogat�s��rt, hadi�rv�k megseg�t�s��rt adott koncerteket. Kezdetben a zenekar fenntart�s�hoz a v�ros kev�s p�nzzel j�rult hozz�, ink�bb a tehet�s polg�rok adom�nyaib�l m�k�d�tt.

   A kezdeti �vek lelkesed�s�t semmi sem jellemzi jobban, mint a v�rosba l�togat� h�ress�gek n�vsora, �gy Hubay Jen�, Orsz�gh Tivadar, Szigeti J�zsef, Dohn�nyi Ern� vagy Pablo Casals. Sokan �s sokat tettek a v�ros egy�ttes��rt, minden karmester megpr�b�lta tov�bbfejleszteni �gy a m�v�szi sz�nvonalat, mint a m�k�d�si felt�teleket.

   A h�bor� okozta t�bb �vi sz�net ut�n 1950-ben indultak meg �jra a zenekari hangversenyek. Akkor Szekeres K�lm�n, a zeneiskola �jonnan kinevezett igazgat�ja kapott megb�z�st a zenekar ir�ny�t�s�ra. �t Enge J�nos, Borl�i Rudolf, Ella Istv�n, Antal M�ty�s, Z�borszky K�lm�n, Sug�r Mikl�s �s Drahos B�la k�vette a karmesteri dobog�n. Az egy�ttes jelenleg haszn�latos nev�t Z�borszky K�lm�n adta a zenekarnak, mert kor�bbi nev�ket k�lf�ld�n sehogy sem b�rt�k kiejteni �s le�rni...

Neves m�v�szek �s nevezetes fell�p�sek

   Az ut�bbi �vtizedekben is sok neves karmesterrel, m�v�sszel �s k�russal dolgozott egy�tt a zenekar, akik mindig sz�vesen j�ttek vissza �jabb megh�v�soknak eleget t�ve. �gy meg kell eml�kezni Kor�dy Andr�s �s Erd�lyi Mikl�s karmesterekr�l, Kov�cs D�nes, Kocsis Albert heged�m�v�szr�l vagy Sim�ndy J�zsef, Radnai Gy�rgy, H�zy Erzs�bet opera�nekesekr�l.

   A zenekar eml�kezetes hangversenyei k�z�l �rdemes kiemelni a frankfurti Alte Operben 1982-ben bemutatott Mozart: C-moll mis�t. 1983-ban a br�mai D�mban j�tszott�k Brahms N�met requiemj�t, melyet az �szakn�met R�di� is felvett. A hangversenyen a D�m k�rusa m�k�d�tt k�zre. A br�mai bemutat�t m�g n�gy el�ad�s k�vette: Budapesten, Sz�kesfeh�rv�ron, Sopronban �s B�csben.

   1989-ben az egy�ttes hatalmas �nnepl�sben r�szes�lt Aachenben, a v�rosh�za koron�z�term�ben a n�met egyes�t�s idej�n adott hangverseny�vel.

   Az Alba Regia Szimfonikusok vezet� karnagya, m�v�szeti vezet�je 1999 �ta Drahos B�la Liszt-d�jas fuvolam�v�sz-karmester. Vezet�se alatt - magas zenei ig�nyess�g�nek k�sz�nhet�en - orsz�gosan elismert egy�ttess� v�lt a feh�rv�ri zenekar. 2003-ban hatalmas sikerrel mutatkozott be Budapesten az �j Nemzeti Sz�nh�zban, majd 2004 tavasz�n felk�r�st kapott a Magyar R�di�t�l a Nemzeti Gal�ri�ban „Hangverseny d�lid�ben” c�mmel �l� koncertk�zvet�t�sre.

   A Musica Regia zenei fesztiv�l 2002 �ta gazdag�tja a v�ros kultur�lis arculat�t - ennek programja is a szimfonikusokra �p�l.

   Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar 2003-ban Sz�kesfeh�rv�r v�ros elismer�sek�nt Fricsay-d�jban r�szes�lt.