A festészetben a szabadság, a színházban a kötöttségek inspirálják Kerkay Ritát

2018. 09. 13.

Október 14-ig látható Kerkay Rita kiállítása a Feketehegy-Szárazréti Közösségi Központ galériájában. A Vörösmarty Színház színésznője a Színház- és Filmművészeti Egyetemen töltött évei alatt, a Fehérváron teljesített gyakorlata idején kezdett el aktívan képzőművészettel is foglalkozni. A Fejér Megyei Hírlap riportja.

Vagyis alig néhány esztendeje. – Változó, néha „rohamokat” kapok, és akkor egymás után több képet is elkészítek. Máskor hónapokig semmit. Általában éjszaka – mondta arról, mikor, s milyen intenzitással fest.
Alkotásait vegyes technika jellemzi. Gombok, zsinórok, faékek, önmagukban „képtelen” használati tárgyak lépnek ki vásznai síkjából, s kelnek új életre.

A festészetben a szabadság, a színházban a kötöttségek inspirálják

– Ezekre újabban kaptam rá. A kiállításon látható szögletes képek például elrontott vásznak faalapjaira kerültek föl. Ezeket mindig félretettem, hogy majd jók lesznek valamire – mesélte Rita. Valóban, a rájuk eszkábált, épületeket formázó megfestett faékek folytán városkép szervesült belőlük. Egy másik kompozíción egyszerű súrolókefe változott át Velencei-tavi nádassá.
– Ezekből a hétköznapi dolgokból sokatmondó mikrovilágokat lehet létrehozni, amelyek képesek reflektálni a makrovilágra, amelyben élünk. Nagyon tetszenek az ebben rejlő lehetőségek – ecsetelte Rita.

A kiállítás megnyitóján közreműködő kolléga és barát, Varga Lili (balra) a „tündéri” jelzővel illette Kerkay Rita (középen) képeit
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

– Amíg a színjátszáshoz kellenek a nézők, a színház és annak megannyi dolgozója, addig a festés szabad, az ember a saját gondolatait egymaga is kifejezheti – mondta Rita, akit ugyanakkor rendkívüli módon inspirál a szerepekbe kódolt determináltság.
– A színházi munkában az ember azt a szerepet játssza, amelyre lehetőséget kap. Közben viszont nagyon jó ez a kötöttség: tágítja az agyat! Még egy kis szerep esetén is nagyon sok mindent végig kell gondolnia a színésznek, hogy az a figura, amelyet játszik, élővé váljon. Minden szerepnek az a lényege, hogy legyen igazsága – fogalmazott a színésznő.
Kerkay Rita székesfehérvári lány. Középiskola után a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre járt, hittanra. Mi úgy hittük, éles, bátor váltás volt ezután fordulni a színészmesterség felé.

A színésznő furtonfurt keresi az új formákat
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

– Azt gondolom, hogy ez nem egy bátor váltás volt, hiszen mindig érdekelt az irodalom – reagált. – Középiskola végén kezdtem el szövegekkel, versekkel foglalkozni. A Pázmányon elképesztően kiváló tanáraim voltak, akik nagyon érdekesen tudtak akár egy zsoltárt, akár egy-egy ószövetségi részletet elemezni. Egészen neutrálisan, de nagyon objektíven, mindenféle érzelmet mellőzve tudtak nagyon-nagyon pontosan és gazdagon beszélni egy szövegről. A szövegelemzés kezdett el érdekelni akkoriban – innen fordult Rita a drámai szövegek elemzéséhez. Szakdolgozata témájának a morálteológia kérdései közül választott. Arthur Miller Az ügynök halála című drámáját értelmezve vizsgálta a fogyasztói társadalom emberi erkölcsiségére gyakorolt hatásait.

Nem csak színészkedni tanult

A Pázmány után elsőre a dramaturgia szakot nézte ki magának, de ez akkor éppen nem indult, így egy fiatal tanárnője tanácsára jelentkezett a színész szakra. Felvették. Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor színházi rendezők osztályába került.
– Próbáltak bennünket úgy tanítani, hogy ne csak színészként, hanem mint színházi emberek álljuk meg a helyünket, legyen gondolatunk a szövegről. Nagy hangsúlyt fektettek az elméleti tárgyakra, s arra is, hogy akár egy jelenet megrendezésére, térben, látványban való elhelyezésére is képesek legyünk – mesélte Rita.

Ez a látványteremtés a kiállítás-rendezés során is előkerült

– Amikor megcsinálok egy képet, az egy gondolat, egy érzelem, önmagában érvényes, de ha kirakom egy falra, olykor azt érzem, hogy nem passzolnak egymáshoz. Elvesztik a gondolatiságukat, s hirtelen olyan, mintha betűkké változnának, amelyekből egy nagy mondatot kell felrakni a kiállítótér falára. Mindegyiket a megfelelő helyre kell beilleszteni – magyarázta. Szárazréten Tunyogi Gábortól és színészkollégájától, Kricsár Kamilltól kapott segítséget. Sokat tanult a közös munka során.

Ha valami érdekli őket, azért képesek mindent megtenni

A komplex színházi képesség segítheti Ritát évről évre a Vörösmarty Színház fiatalokkal foglalkozó Atlantisz Programjában is. Már visszatérően az Arany János Speciális Szakiskola diákjainak mentora, akik között hátrányos helyzetű gyerekek is vannak.
– Nagyon szeretek velük dolgozni, mert nagyon érdekes emberek. Rengeteg szeretetet kapok tőlük – mondja lelkesedve. – Bennük nincs megfelelési kényszer, szereplési vágy, viszont ha valami érdekli őket, azért képesek mindent megtenni. Végtelenül alázatosan dolgoznak, de kérdezni is mernek. Nagyon sok humor van bennük és elképesztő fantáziájuk van – folytatta. Az elmúlt években dolgozott velük a János vitéz és a Csongor és Tünde egyes jeleneteinek színrevitelében is. Idén már egy második csoportot is kapott, ők az I. István iskola diákjai közül verbuválódtak, akikkel szintén nagy örömmel dolgozott együtt.

Képgaléria