Georges Feydeau, a bohózat nagymesterének zseniális megcsalástörténetét mutatjuk be júliusban, A hülyéje c. darabot Widder Kristóf állítja színpadra, és új helyszínen, a Feketehegy-szárazréti Kultúrudvarban lesz a premier július 16-án.
Widder Kristóf harmadszor rendez a Vörösmarty Színházban, elmondása szerint ez a szellemes humorral megírt és sziporkázó tehetséggel eljátszott vígjáték nagyon meg tud fogni, hiszen mindig jólesik nevetni magunkon, kicsinyességeinken, csetlő-botló, mindennek értelmet kereső létezésünkön. „Feydeau górcső alá veszi mindennapi életünket, a házastársi hűségről, vagy épp hűtlenségről meglévő sztereotípiáinkat, felnagyítja azokat, hogy könnyen magunkra vagy a mellettünk ülőre ismerhessünk.” Az előadás díszlete stilizált, mégis hagyományos szobabelsőt idéz majd: „Vidám, harsány színek fogják uralni a játékteret minden irányból körülölelő ajtókat, falakat és a színpadon lévő bútorokat. Az volt a cél, hogy egy játékos teret teremtsek, amely első ránézésre sejteti az előadás hangulatát.”
A történet szerint a főszereplő Crépin Vatelin feleségének megnyeréséért folytatódnak különböző harcok, amiből ő nyilvánvalóan semmit sem vesz észre. A figurát alakító Egyed Attila szerint ez által bele lehet látni a jellemébe egyfajta erkölcsi tisztaságot egészen addig a pillanatig, amíg Vatelin volt szeretője is fel nem tűnik a színen, innentől kezdve ő is egy meglehetősen furcsa alakká zülleszti önmagát. „Egy furcsa logikával rendelkező, magának való ügyvédembernek látom, de az éles helyzetekben a sarkára tud állni.”
A Vatelin feléségét, Lucienne-t játszó Varga Gabriella szerint a bohózat nagyon erős és pontos ritmust igényel: „Az az izgalmas a bohózatban, hogy nyíltan felvállalhatunk olyan elrejtett, titkos érzéseket, amelyeket egy realista dráma esetében nem lehetne megvalósítani a színpadon. Bátran megmutathatjuk a csalódottságot, a hiúságot, a sérelmeket, a szerelmet, a provokálást, és ezt akár az abszurdig lehet fokozni. Widder Kristófnak nagyon jó ízlése és arányérzéke van ehhez.” A szerepéről elmondta, hogy Lucienne esetében az a legszimpatikusabb számára, hogy amikor ott lenne az alkalom és joggal bosszút állhatna a férjén, akkor mégsem tudja megtenni. „A végén tényleg újra egymásra találnak, még ha ez a mai világban meseszerűen is hangzik.”
Andrássy Máté elmondása szerint nagy élvezettel látott neki A hülyéjének: „a bohózatok világa igencsak közel áll hozzám, főleg ha az adott darab teret ad a rögtönzésnek. Ez most nem olyan darab, mert minden a ritmuson és a tempón múlik. Igazi összmunka. Ebben rejlik a nehézsége, de az élvezete is.” Ebben a zűrzavaros szerelmi hálózatban Edmond Pontagnacot játssza, aki egy léha sármőr: „Fűvel-fával csalja a nejét, és csak a skalpgyűjtés érdekli. A darab során azért ez majd változik, komoly présbe kerül, de sokkal jobb ember nem válik belőle.”
Keller János évek óta részese a nyári színháznak, nincs kiemelten kedvenc színházi műfaja, A hülyéjét azért szereti, mert jó helyzeteket kínál a színészeknek: van szerelem, megcsalás, félreértés, és a nagy kérdés, hogy létezik-e a hűség. „A szerepem szerint Lucienne-be vagyok szerelmes, Vatelin barátom feleségébe, és mindent elkövetek annak érdekében, hogy meghódítsam. Hogy ez sikerül-e, vagy sem, az előadásból fog kiderülni, de annyit elárulhatok, hogy nem én vagyok az egyetlen szereplő, aki más feleségét szeretné megkaparintani.”
A Narcisse Soldignacot alakító Kelemen István nagyon szeret komédiázni, elmondása szerint színesen nagy ecsetvonásokkal lehet megvalósítani a darab kínálta szerepeket, de emellett nagyon pontosnak kell lenni, mert Kristóf egy sajátos mozgást talált ki, amire figyelni kell. „Soldignac el akar válni a feleségétől, mert csalja őt az asszony, de aztán egy-két mondatból kiderül, hogy ő sem jobb a Deákné vásznánál.”
Az Armandine-t alakító Varga Lilinek ez az első bohózata, kíváncsian várja, hogyan tud ennek a kihívásnak megfelelni és helyt állni. „Egyszerre kell természetesnek lenni, miközben figyelni kell, hogy a ritmust, tempót illetően ne legyen csúszás. Improvizálásra is van lehetőség, de nagyon pontosan meg kell találni a helyét.”
Závodszky Noémi elmondása szerint Widder Kristóffal nagyon jó hangulatban teltek a próbák, az ő rendezői formanyelve által a darab kap egy különleges stílust, amely a szöveg komikumaival jól kiegészíti egymást, így egy izgalmas francia világ elevenedik majd meg, gyönyörű jelmezekkel.
A fergeteges bohózatot négy alkalommal tekinthetik meg a Feketehegy-szárazréti Kultúrudvarban: július 16-án, 18-án, 20-án és 21-én, minden alkalommal 20:30 órától. A 37-es buszjáratot a színházjegy felmutatásával ingyen vehetik igénybe a nézők, és a városba visszainduló utolsó járat az előadás végéhez lesz igazítva.
Fotók: Simon Erika
