Az aranykor trónusán

2017. 06. 29.

Idén ötödik alkalommal rendezi meg a Koronázási szertartásjátékot dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója. Az alkotóstáb június 28-án a budavári Mária Magdolna-toronyban tartott országos sajtótájékoztatón osztotta meg a szertartásjáték részleteit a sajtó képviselőivel.

A június 28-án megrendezett eseményen Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András és dr. Szikora János igazgató-rendező mellett az alkotóstáb állandó és új tagjai is képviseltették magukat. Matuz János dramaturg, Fekete Péter, a cirkuszi számok rendezője, Szendrényi Éva díszlettervező, Szirtes Edina zeneszerző, valamint Kovács Yvette Alida jelmeztervező is részt vett a tájékoztatón, ahol a színészek közül a III. Bélát alakító Hirtling István, illetve Blaskó Péter és Mihályi Győző is jelen voltak.

Az előadásnak idén is fontos részét képezik az óriásbábok, de különleges újításokkal is találkozhatunk augusztusban: cirkuszművészek produkciója teszi még izgalmasabbá a látványvilágot, a Szertartásjáték egész hangulatát pedig áthatják a görög-keleti hangi és képi elemek.

Cser-Palkovics András polgármester a Koronázási szertartásjáték jubileumi, ötödik évéhez kapcsolódóan megköszönte Szikora Jánosnak, hogy az annak idején megálmodott Szertartásjátékkal évről évre lehetőséget adnak az érdeklődőknek arra, hogy részesei lehessenek a páratlan élménynek, amit az előadás nívója és a hely szelleme közösen nyújt.


Az idei Szertartásjáték címe: III. Béla − az aranykor trónusán, ami annyit tesz, hogy több értelemben is Béla két évtizedes uralkodása volt az Árpád-ház tetőpontja. Szikora János elmondta, hogy az idei Szertartásjátékot az a stiláris újdonság különbözteti meg igazán az eddig látottaktól, hogy III. Béla életére és uralkodására jelentős hatással volt a görög-keleti világ, a bizánci császárság kultúrája.

Az aranykor királyának életében kiemelkedőek azok a szellemi és emberi hatások, amik körbevették, akár ha az őt gáncsolni próbáló anyjára, Eufrozinára, vagy a koronázását megtagadó Bánfi Lukács esztergomi érsekre gondolunk. Meghatározó szereppel bírt az életében első felesége, Antiochiai Anna is, aki több gyermekkel is megajándékozta, és akivel – annak ellenére, hogy Anna halála utána Béla újra házasodott – közös sírboltba temetkezett. Szikora János hozzátette: „III. Béla egy képzeletbeli egyenes közepén helyezkedik el: ötödik éve alkotjuk meg a Koronázási szertartásjátékokat, és szándékaink szerint 2022-ben, a magyar államiság fontos évfordulóján fejeződik be ez a nagy ívű ciklus. Most vagyunk az Árpád-ház csúcsán.”

Matuz János, az előadás dramaturgja-forgatókönyvírója arról a kihívásról is beszélt, amivel először 2013-ban szembesültek: „Azzal a hallatlan nehézséggel találtuk szembe magunkat négy évvel ezelőtt, hogy nincs egy kész szövegkönyv, még csak komplett történet sem – a Szertartásjáték nem egy szokványos színházi előadás, hanem egy óriási erőfeszítést igénylő munka, amihez fel kell kutatni a forrásokat, amelyeket aztán alaposan tanulmányozva rajzolódik csak ki a kész történet évről évre.” 

 

A Szertartásjáték díszlettervezője, Szendrényi Éva kiemelte, hogy az elmúlt öt év fizikai értelemben is egy folyamatos építkezés, hiszen a Nagyboldogasszony-bazilikát megidéző építmény 2013 óta évről évre növekedett. Idén először azonban nem épül fel a Bazilika imitációja, hanem a görög-keleti hatásra utalva a bizánci és a magyar korona képét próbálják ötvözni az alkotók.
 
„Fontos, hogy a jelmezek ne csak a kor szellemét idézzék hűen, de a színpadi használatnak is megfeleljenek. Egészen új kihívás, hogy a cirkuszi artisták jelmezeit úgy alakítsuk ki, hogy azokban a mutatványokat akadálymentesen végre tudják hajtani” – tette hozzá Kovács Yvette Alida jelmeztervező.
 

Fekete Péter, a cirkuszi számok rendezője elmondta, hogy a cirkuszművészet az utóbbi időben a klasszikus színházi világban is utat tör magának, ehhez azonban olyan rendezők és városok kellenek, akik felfedezik, hogy ezekkel az emberi teljesítőképesség határait feszegető mutatványokkal valós üzeneteket lehet közvetíteni. 

Az idei Szertartásjáték címszerepét Hirtling István alakítja, aki III. Béla életével kapcsolatban azt a gondolatot osztotta meg a résztvevőkkel, hogy az uralkodói létre különösen igaz, hogy minden egyes döntés mögött óriási felelősség és teher van – nincs ez másképp az aranykor királyával sem.

Blaskó Péter és Mihályi Győző évről évre állandó szereplői a Szertartásjátékoknak. Blaskó Péter megtestesítette már többek között a történetmesélő és a koronázó püspök szerepét is, idén pedig Anonymusként láthatjuk viszont. „Számos hasonló jellegű produkcióban vettem már részt, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy csak Székesfehérváron, abban a meghatározó környezetben lehet igazán átélni és átadni ezt az élményt” – mondta a színész.

  

A Koronázási szertartásjáték augusztus 3-án kezdi meg próbáit, a sajtónyilvános főpróba pedig augusztus 17-én tekinthető meg. Augusztus 18−19. között kerül színpadra az előadás (esőnap: augusztus 21.), mindegyik előadás 21.00 órakor veszi kezdetét. A jegyeket július 1-jén, egy promóciós nap keretein belül kezdik árusítani a Vörösmarty Színház jegyirodájában, mely alkalmon részt vesz az eddig megkoronázott négy király: Varju Kálmán, Makranczi Zalán, Egyed Attila és Száraz Dénes is.
 

Szereplők és alkotók:


III. Béla – HIRTLING ISTVÁN
Koronázó érsek – MIHÁLYI GYŐZŐ
Mánuel, bizánci császár – TROKÁN PÉTER
Anna, III. Béla felesége – TROKÁN NÓRA
Eufrozina, III. Béla anyja – ZÁVODSZKY NOÉMI
Anonymus – BLASKÓ PÉTER
Bánfi Lukács érsek – SÁGHY TAMÁS
Koronázó püspökök – EGYED ATTILA, LÁBODI ÁDÁM
 
Dramaturg – MATUZ JÁNOS
Zeneszerző – SZIRTES EDINA
Díszlettervező – SZENDRÉNYI ÉVA
Jelmeztervező – KOVÁCS YVETTE ALIDA
Rendező – SZIKORA JÁNOS

Fotók: Simon Erika

További részletek: koronazas.hu

Képgaléria