Apák és fiúk premier

2017. 01. 23.

Szombaton volt az Apák és fiúk c. színmű magyarországi ősbemutatója Bagó Bertalan rendezésében. A darab egy generációs látkép, egy családi panoráma, amely a fiatalok és idősek, az ideológiák közti konfliktusokról beszél – nagyszerű fehérvári szereplőgárdával.

Bagó Bertalan, az előadás rendezője elmondta, hogy számára kiemelten fontos, hogy hazai és külföldi kortársakat rendezzen Székesfehérváron. Perczel Enikő dramaturg, a mű fordítója ajánlotta számára az Apák és fiúkat. „A Turgenyev-regényből készült adaptáció mind a nyelvezetét, mind a tematikáját tekintve mai, korunkhoz, társadalmi problémáinkhoz közel álló történet, olyan teljes értékű mű, amit azok is élvezhetnek, akik nem ismerik a Turgenyev-regényt. A történet magja megmaradt, de nem követi szolgai módon a regény történéseit. Egy olyan drámai szöveget írt, ami megőrzi Turgenyev szereplőinek jellemképleteit, tökéletesen ábrázolva, szituációba helyezve.

A darab eseménydús, van benne humor, rövid, fordulatos jelenetek sora követi egymást, szóval nem egy lassú folyású, filozofikus, hosszú monológokkal bíró darab, hanem jól megírt helyzetekkel teli. A szerelem, szenvedély, illetve az apák és fiaik közötti feszültség irányítja az eseményeket. Mindenki mást szeret, mint akivel épp együtt van. Az idősebb és fiatalabb generáció közti feszültségeket göngyölíti fel, például, hogy kritikai éllel viszonyulnak az apák fiaikhoz. Arra kérdez rá, hogy meddig tart a lázadás, és az apák mennyire töltik be azt a szerepet, amire rendeltettek, egyáltalán alkalmasak-e rá. Van egyfajta filozofikussága, de ezt cselekményesen, a szenvedély által képezi le” – magyarázta a bemutató előtt a rendező.

  

Perczel Enikő, a mű fordítója elmesélte, hogyan talált rá az Apák és fiúk szövegére: „Egy dramaturg folyton olvas. Megszállottan vadásszuk a darabokat. Az Apák és fiúkról a 2016-os berlini színházi fesztivál programkiírásában olvastam, megszereztem a darabot, és beleszerettem. Amikor a tavalyi évad végén Szikora János szerződést kínált a fehérvári Vörösmarty Színházban, beszéltünk darabokról, szóba került az Apák és fiúk is, és megkért, hogy írjak egy részletes szinopszist. Megírtam, elolvasta, ő is beleszeretett, és felkért, hogy fordítsam le a fehérvári társulat számára.”

  

Azt is megosztotta velünk, miért zárta annyira a szívébe: „Friel remekművet alkotott,  egyrészt (természetesen) teljesen szakít a regény epikusságával, és a drámai sűrítés miatt szereplőkről, helyszínekről mond le. A két főszereplő, Arkagyij és Bazarov sorsára, családjára koncentrál, a generációk konfliktusára. Másrészt Friel sok drámai eseményt nem megjelenít, mint például egy sorsdöntő párbajt, vagy egy szereplő tragikus haláltusáját, ezeket „csak” elmesélteti, de véleményem szerint ez is része az írói koncepciónak. Van ugyanis egy szereplő a darabban – akit nagyon a szívembe zártam –, az ő szomorú sorsa máris, pedig még él, a családi legendárium része. Az igazi családi legendák pedig már múltbéli legendák, mesélni szoktuk, gyerekeinknek, unokáinknak, generációról generációra szállnak. Friel azáltal csinál legendákat a jelenben, hogy ezeket a jelen idejű drámai történéseket múltbéli legendákként mesélteti el.”

Fotók: Kocsis Judit

Képgaléria