A rendezőt, Bagó Bertalant és az Antoniót alakító Gáspár Sándort, illetve a Shylockot megformáló László Zsoltot, a Bassaniót játszó Nagy Pétert kérdeztük, mitől aktuális ez a 16. századi történet.

 „Benne van a levegőben, amit a darab problematizál: a törvényhez, a joghoz, az idegenekhez való viszonyulás, és egy nagyon fontos kérdés: mi a határa a gyűlöletnek? Minden olyan szenvedélyt felmutat, ami tulajdonképpen befolyásolja a mindennapi életünket.

Igyekszem az indokokat megkeresni, például, hogyan jut el egy ember odáig, hogy gyűlöletből ki akarjon vágni egyfontnyi húst a másik emberből. Ez annyira erős gesztus, hogy nem szabad átsiklani fölötte, hiszen valaminek a következményeképp akar ekképp cselekedni – de ez nem egyenlő a gonoszsággal. Ha az embert kirekesztik, akkor képes elmenni a végsőkig. Nem szabad önmagában az eredményt megítélni, az okokat kell megvizsgálni. Nagyon összetett mű, egy adott ponton már nem lehet tudni, ki gyűlöli a másikat jobban.” (Bagó Bertalan rendező)

„Szerintem A velencei kalmár főmotívuma a pénzhez való viszony. Szinte mindegyik szereplő az anyagiakhoz való viszonyában fogalmazódik meg, és ez velőtrázóan aktuális ebben a kapitalista berendezkedésben; Shakespeare korától a máig ez egy mélyen emberbe vájó probléma.” (László Zsolt)

„A nagyszerű klasszikusok attól kiválóak, mert hordoznak magukban olyan problémákat, melyeket kortól függetlenül kitermel mindig a társadalom. A velencei kalmárban is lehet találni több ilyen aktualitást, csak egyet kiragadva: a jog nem mindig azonos az igazsággal.” (Gáspár Sándor)

„Ebben a látszólag vidám történetben az a szomorú, hogy a szereplők maguk sem tudják, mi a baj velük. Megdöbbentő, hogy Shakespeare milyen élesen és pontosan reflektált a korra, amelyben élt.” (Nagy Péter)