"Egy képpel nyíltabban fogalmazok"

2016. 02. 14.

Kerkay Ritát villáminterjúvoltuk:

Mikor kezdtél rajzolni, és ez a tevékenység mennyire tölti ki az életedet?

K. R.: Erre pontosan emlékszem, 2014-ben, a Kincsek szigetét próbáltuk éppen. Azóta folyamatosan, de nem rendszeresen, kedvtől és időtől függően foglalkozom ezzel.

Milyen munkák kerülnek bemutatásra a most megnyíló kiállításon?

K. R.: Részben az elmúlt két év termése, plusz Maczkó Csabával, a színház operatőr-vágójával készítettünk különböző fotókollázsokat, ezek kerülnek még kiállításra.

A kollázskészítés milyen ötletből született?

K. R.: Tavaly áprilisban jutott eszembe a Tizenkét dühös emberpróbafolyamata során, amikor a plakátterven gondolkodtam, hogy milyen lenne úgy elkészíteni egy kollázst, hogy emberi arc az alapja és papírdarabok kerülnek rá. Maczkó Csabi segített az ötletem kivitelezésében, remek fotókat készített, a fantáziája és elképzelései révén izgalmas megvalósítások születtek, melyek többletjelentéssel bírnak. Az volt a cél, hogy a saját arcom fotói kerüljenek fel az arcomra. Kíváncsi voltam, hogy egy élő felület hogyan működik papírral bevonva, illetve hogyan lehet bizonyos értelemben élettelenné tenni. Manuális photoshopnak nevezném: több fotót készítettünk, azokat kivágtuk különböző módokon, felragasztottuk az arcomra és újra befotóztuk.

Ezenkívül milyen technikával dolgozol, milyen eszközöket használsz?

K. R.: Akrilfestéket, vízfestéket, zsírkrétát, filcet, gombokat, hungarocellt, drótot használok, és vászonra, papírra, fára rajzolok, festek, ragasztok.

Tudatosan választasz témát, vagy többnyire spontán alakulnak a rajzaid?

K. R.: A hangulatom és a pillanatnyi érdeklődésem befolyásolja a munkáimat. A rajzolás folyamata sem tudatos, kitalálok valamit, és a végén teljesen más kerekedik ki belőle. Például akarok rajzolni két embert, és a végén lesz belőle egy macska meg egy nő. Többnyire az emberi kapcsolatok foglalkoztatnak, a távolságok, akadályok, falak, a szerelem, a nő-férfi viszony. Házakat és pulóvereket szeretek leginkább rajzolni, és ezek között elhelyezek néha embereket.

Egy képpel sokkal nyíltabban tudok fogalmazni magamról, a gondolataimról, mint szavakkal.

Falak a kiállításod címe. Miért pont ez?

K. R.: Ha valami közöset meg kellene neveznem a rajzaimban, azok a megjelenő épületfalak lennének, de utal a kapcsolatainkban lévő falakra is.

 

A kiállítás 2016. március 31-ig tekinthető meg.

Fotók: Koppán Viktor Dávid, Maczkó Csaba

Képgaléria