Ági Tiffany-technikával dolgozik, míg Mary üvegfestményeket készít. Beavatnátok a módszeretek rejtelmeibe?
Ági: Bár mindketten üveggel dolgozunk, a két módszer eléggé eltér egymástól. A Tiffany-tecnikával mozaikszerűen készítem el a képeket: kivágom az üvegdarabkákat, egyenként lecsiszolom, bevonom rézfóliával, majd összeforrasztom. Előre rajzolt sablonnal és színes üveggel dolgozom. A Tiffany-technika hallatán a legtöbb embernek a piros-zöld-kék-sárga-lila színű lámpa jut eszébe. Én inkább a kristályüvegek textúráját váltogatom, azzal játszom, és érdekes dolgok jönnek ki belőle. Ez egy kicsit más megvilágításba helyezi számomra a Tiffany-technikát. Készítek más tárgyakat is, de a képek állnak hozzám a legközelebb.
Mary: Ezt a technikát én is megtanultam, de túl aprólékosnak találom. Az üvegfestés kicsit egyszerűbb, hiszen nem kell vagdalni és forrasztani az üvegdarabkákat. Én is előre rajzolt mintákat festek. A sík üveget kontúrfestékkel előrajzolom, majd felviszem az üvegfestéket. Ám ez a módszer sem egyszerű: nehezebb üvegfestékkel dolgozni, mint például vizes bázisú vagy olajfestékkel. Nem lehet keverni a festékeket, az egymás melletti rétegek felvitelénél óvatosnak kell lenni, mindig meg kell várni, hogy jól megszáradjon az először felvitt szín. Ha nem, akkor összefolyik, és borzalmas dolgok jönnek ki belőle. Mondjuk ez is hasznos, ha az ember absztrakt alkotást akar készíteni (nevet).

Ti magatok rajzoljátok a sablonokat?
Mary: Saját kútfőből is dolgozom, de az interneten rengeteg jó mintát lehet fellelni, ami ihletet adhat. A legutóbbi ihletőm épp Ági volt: készített egy gésás képet, és annyira megtetszett, hogy magam is rajzoltam egyet.
Ági: Ahogyan Marynek, nekem is vannak saját munkáim, de reprodukciókat is készítek. Egyik kedvenc festőm Klimt: a képei közül többet megformáztam már üvegből. Érdekes alkotások születnek így.

Mennyi időbe telik, amíg egy-egy alkotást elkészítetek?
Mary: Picit könnyebb helyzetben vagyok, hiszen a Tiffany-technika előkészítése sokkalta tovább tart, de azért szükséges néhány nap, olykor hét egy-egy kép megfestéséhez. Egy fekete-fehér alkotásra elég három-négy nap, egy többszínűt viszont akár több hétig is készítek. A szép textúrához vastagon kell felvinni a festéket, és az bizony nehezebben szárad.
Ági: Nálam is változó az elkészítési idő: attól függ, mennyire bonyolult a kép vagy mennyire vagyok formában. Ha minden jól megy, egy-két-három nap alatt be tudok fejezni egy alkotást. Ám gyakran a véremet ontom egy-egy képért.
Mary: Ez vonatkozik rám is.

Mióta foglalkoztok az üveggel?
Ági: 2009 júliusában végeztem el a Tiffany üvegkészítő tanfolyamot, Darabos Anita iparművész volt a tanítóm és mesterem. Hobbinak indult (tán még most is az), de valójában most gyűlt össze annyi kép és bátorság – azt hiszem, ezt mondhatom többes számban –, hogy ezt a nagyközönségnek is megmutassuk.
Mary: Igen! Engem tíz évvel korábban, egészen pontosan 1999. december 24-én kezdett foglalkoztatni az üvegfestés. Karácsonyra kaptam egy könyvet, amely a templomi üvegfestésről szólt. A kereskedelemben dolgoztam, épp pályát akartam módosítani. Már egy éve jártam egy lakberendező iskolába, fizikailag nem bírtam a kettőt együtt. Aztán december 31-én felmondtam a munkahelyemen, 2000. január 5-én már a Vörösmarty Színházban dolgoztam, és elkezdtem üvegfestményeket készíteni.

Milyen érdekes: Mary a rendezőasszisztensünk, akinek a hobbija egyidős a színházi létével! Ági, te mivel foglalkozol „civilben”?  
Ági: Végzettségemet tekintve építészmérnök vagyok. De 14 éves koromban már határozottan tudtam, hogy keramikus szeretnék lenni. A család unszolására „közbejött” a továbbtanulás. Az építész pályát választottam, mert van benne realitás, ám a fantáziát is ki lehet bontakoztatni. Ettől függetlenül a kivitelezésben dolgozom (nevet). Szóval a hobbimnak a munkámhoz is van köze (vagy fordítva). Ezen kívül sok minden belefér és beletartozik az érdeklődési körömbe. Antigravitációs jógát oktatok: itt ismerkedtünk meg Maryvel, és úgy tűnik, örök barátságot kötöttünk. Kiderült, hogy mindketten kézműveskedünk. Úgy gondolom, kettőnk stílusa jól megfér egymás mellett, akár egy közös kiállításon is. Szóval a jógának köszönhetjük, hogy találkoztunk.
Mary: Meg a közös barátunknak, Erikának, aki „kifecsegte” Áginak, hogy üvegfestéssel foglalkozom. Szerencsésen összekapcsolta a hobbinkat, és ezáltal minket.

Azt is szerettük volna megtudni Ágitól és Marytől, hogy milyen típusú alkotásokat láthatunk majd a kiállításon, ám csak néhány sejtelmes szót ejtettek el. Közös kedvencek, Klimt, Alfons Mucha, tündér-lények, színházas képek – ám ennél többet nem akartak elárulni. Nem is faggatózunk tovább: jöjjenek szeptember 26-án 19 órára a Vörösmarty Színházba, és minden üveg-varázsra fény derül!

A kiállítást szeptember 26-án 19 órakor Dézsi Réka életvezetési tanácsadó és Miller Zoltán színművész nyitja meg, köszöntőt mond dr. Matuz János, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa. A tárlat 2014. október 15-éig tekinthető meg.