A Pelikán Kamaraszínházban Matuz János állítja színpadra a János vitézt, amelynek premierje szeptember 24-én lesz. A Nagyszínpadon Szilágyi László − Zerkovitz Béla örökzöld operettje, a Csókos asszony kerül bemutatásra szeptember 26-án, Hargitai Iván rendezésében. A Kozák András Stúdióban Bagó Bertalan rendezi Oleg és Vlagyimir Presznyakov darabját, a Terrorizmust, melynek bemutatója október 1-jén lesz. Október 10-én Cserhalmi György rendezését, a Tizenkét dühös embert mutatjuk be a Nagyszínházban.

A János vitéz kortalan remekmű. Zabolátlan, pimasz, mégis szívbe markolóan őszinte. Bátor, mert a fiatal költő még nyíltan fel meri tenni a kérdést: hol vagyunk otthon a világban? Ezt a kérdést teszi fel a Vörösmarty Színház János vitéz című darabjában a fehérvári középiskolásokkal együtt játszó  Kelemen István színész is ebben a kissé pimasz, diákosan szertelen, frissen őszinte, groteszk képekre, hangokra komponált előadásban.

A Terrorizmus hat városi képből álló darab. A látszólag különálló, nem összefüggő helyzetek és jelenetek a hétköznapok kuszaságaiból bontakoznak ki, átlagos emberek keverednek váratlan helyzetekbe, és az esetek többségében hatalmas belső feszültség húzódik meg a felszín alatt. A végére tisztázódnak a viszonyok, a különböző események összefüggésbe kerülnek egymással. Mégis a valóság megléte, vagy éppen meg nem léte az utolsó pillanatban válik teljesen bizonytalanná.

1920 körül járunk, egy világháború után megtépett országban, ahol a válság miatt sok a szegény, nehéz megélni, szinte lehetetlen a nyomorból kitörni. Másfelől nagyüzemben megy az élvhajhászás és az élni akarás, a boldogság utáni vágy tobzódik az operettekben, a zenés játékokban, a kabarékban. Ezt a vadregényes Pestet idézi meg a Csókos asszony története, melyben olyan ismert dalok csendülnek fel, mint: Éjjel az omnibusz tetején; Asszony, asszony, csókos asszony. Az örökzöld slágerek mellett rengeteg tánc, nevetés és egy remek történet várja a publikumot a Vörösmarty Színházban!

Tizenkét dühös ember: egy gyilkosság, tizenkét esküdt, tények és gyanúk: a kérdés, amiről dönteni kell, hogy egy fiatal fiú megölte-e az apját. Egyik esküdt úgy véli, a bizonyítékok nem egyértelműek. Elkezdődik az idegek játéka, és máris többről van szó, mint egy gyilkossági ügyről. A mára már klasszikussá vált darab lefegyverzően beszél félelmekről, előítéletekről, gyengeségekről.