Gálaest a Vörösmarty Színházban december 7-én

2018. 12. 05.

Kétszáz évvel ezelőtt 1818-ban, a megalakult Székesfehérvári Nemzeti Játék Színi Társulatnak a Pelikán fogadó színházterme adott otthont. Ezzel a cselekedettel városunk az országban elsőként támogatta a magyar nyelvű színjátszást. Az évfordulót szeretnénk azzal is megünnepelni, hogy a belváros szívében található Pelikán Udvar bejárati kapuját színháztörténeti múltjához méltóan felújítjuk. Az ARTetarum Alapítvány Pártolójegyek kibocsátásával a színházszerető polgárokat felkérve, és velük összefogva szeretné ezt a cél megvalósítani.


Fehérvári színjátszás anno
„Hajdanán királyok lakhelye, most múzsák oskolája.”

Székesfehérvár közönsége a kőszínház megépítése előtt sem maradt ki a színházi életből, a kerek évforduló kapcsán a kezdetekről Demeter Zsófia, városunk egyik ismert és nagyra becsült történészével beszélgettünk.

Beszélgetésünk mottójának a Magyar nemzeti játékszíni Zsebkönyvből választott idézetet, miért pont erre esett a választás?
- Nem nagyon kell magyarázni székesfehérváriaknak, hogy a koronázó város maga akirályok lakhelye, sőt azt sem, hogy történelmi városunk amúzsák oskolája, de az, hogy most, azt mindenképpen. Fehérvári színpadról 1813 októberében hangzott fel először magyar szó a Pelikán fogadóban. Magyar nyelven játszottak, ez azonban csak egy vendégjáték volt, a Pesti Színtársulat jött vendégszerepelni. Kilenc napig tartóitt tartózkodásuk óriási siker volt, nagyon lelkes, érdeklődő közönség fogadta őket városunkban. Amikor Pest fejlesztése miatt a Rondellát lebontották (a pesti városfal déli körbástyája 1774–1815 között szolgált alkalmi színházul - a szerk.), gyakorlatilag a város, a megye, a megyei tisztikar és a Fejér megyei nemesség vállalta a színház fenntartását, lényegében állandó színházzá alakult 1818-tól 1824-ig. A kiadásokat egy előzetes közadakozásból teljesítették, olyannyira, hogy neves tisztikar alakult ki. Kolossváry Pál főszolgabíró intendánsként dolgozott, Nagy Ignác és Bajzáth György vett még részt a szervezésben, aki ráadásul a díszleteket is festette, a színház direktora pedig Éder György volt. Az idézetben szereplő most tehát leginkább 1818 és 1824 közötti időszakra vonatkozik.

Állnak-e rendelkezésre források, amelyekből kiderül, hogy milyen is lehetett belülről a Pelikán fogadó színházterme és mi jellemezte az akkori infrastrukturális állapotokat?
- Az első és rendkívül sikeres estét 1818. október 11-én rendezték meg a Pelikán fogadó színháztermében, közismert nevén a Győri házban. Fogadót, színháztermet, báltermet és közhasznú termeket alakítottak ki benne. Ürményi József egy levelében számol be arról, hogy „egy takaros színházat találtam, jól ki volt világítva. Függőlámpa volt középen, olyan amilyet Budán és a Pesti Német Színházban is láttam.” Azt is írja még Ürményi, hogy 16 állandó muzsikusból állt a zenekar, és hogy gazdagabb volt a ruhatár, mint Pesten. Egy lista alapján 230 férfi jelmezzel rendelkeztek, a hölgyek pedig gyakran saját kezükkel varrták, vagy varratták maguknak a ruhákat. Külön megemlékezik a függönyről, mely szerinte nagyon szép volt.

Petőfit előszeretettel emlegetik a Pelikán fogadó kapcsán, hogy vándorszínész korában többszöris megfordult Fehérváron. Rajta kívül kiket érdemes még megemlítenünk?
- A korszak leghíresebb hősnői Déryné és Kántor Gerzsonné Engelhardt Anna, akik a legnevesebb primadonnaként többször is egyszerre szerepeltek a fehérvári színpadon. Déryné primadonnai fizetéssel, primadonna szerepet töltött be, de tudjuk, hogy ő igazán az énekes szerepekben volt jó, amiatt szerette a közönség, de játszott persze prózát is.
A színtársulattól egész évben munkát vártak, tehát nem csak a színházi évadban, hanem nyáron is előadásokat rendeztek. Végtelenül nagy sikerű mohai szabadtéri előadásokról szóltak a hírek Bajzáth György birtokán, és szinten ebből az időből származik a mostani színházi évad meghatározása is. A színtársulat messze földön híres lett, elsősorban a szomszédos megyékben tájoltak. Leghíresebb vendégszerepléseik Pesten, Budán, Pozsonyban és Balatonfüreden voltak, azokon a helyeken, ahol már kiművelt színházlátogató közönség várta őket.

Arról is feltétlenül beszélnünk kell, hogy milyen darabok szerepeltek repertoárjukon.
- Több év műsorát kigyűjtve azt látom, hogy egy óriási újítás fűződik a fehérvári színtársulat nevéhez, hiszen úgy hívták őket, hogy Nemzeti Játékszíni Társulat. Kisfaludy Károly 1819-től szinte házi szerzőjükké válik, nagyon szívesen adták elő a végre jól mondható, korszerű szövegeket. Itt mutatták be A tatárok Magyarországban-t, ez volt az első, aztán az Ilkát, a Stibor vajdát, A kérőket, a Hűség próbáját, az Irenét és a Kemény Simont is. Érdekes módon Katona József Luca széke c. művét, illetve később egy István király átdolgozást is játszottak. Az irodalomtörténet úgy tudja, hogy Katona József műve átdolgozott előképe lett a Bánk bánnak. Az 1822-es évben összesen 108 produkciót adtak elő, az említetteken kívül még Metastasiot, Goldonit, Calderont, Schillert és Shakespeare-t állítottak színpadra. Érdemes arról is beszélni, hogy Komlóssy Ferenc kezéből nagyon jó minőségű fordítások kerültek ki. Az övé volt a korszak egyik legelfogadottabb Lear király fordítása.

A kezdeti lelkesedés meddig tartott, financiális gondok nehezítették-e a napi munkát?
- Főként ugye adományok szolgáltatták a tőkét a működéshez, de ez hamar elfogyott, túl sok volt a kiadás. 1820-tól már azon gondolkoztak Kolossváry Pál vezetésével, hogy ha válságba kerülnek, hogyan lábalnak ki belőle. Három terve közül elérhetőbbnek látszott az, hogy megújítják a műsorpolitikát és a színtársulatot, énekes darabokra, opera játszásra állnak át. Tekintve, hogy az opera műfaj is költséges, végül csak opera betétes darabokat vittek színpadra. Ebben a sikeres, majd küzdelmes törekvésben kinevelődött a magyar nyelvű drámairodalom és színház iránt érdeklődő, beavatott közönség Székesfehérváron, mely nagyon fontos volt az összes további színházi kezdeményezés számára.


Pártolói fal
A történelem során a megyeszékhely színjátszását és kulturális életét mindig is az összefogás jellemezte, ha nemes ügyről volt szó.
Várjuk Önt is a Gálaestre, mely indító eseménye kezdeményezésünknek, hogy közösen újítsuk fel a Pelikán Udvar kapuját. Támogatóink nevét pedig örömmel jelenítjük meg a Pártolói falon.

 

Képgaléria